Kovari Studio | Photographer | Minden jog fenntartva! | kővári stúdió | © 2010-2020

Keresés
  • Rudolf Kővári

Az esküvői fotós

Nyár van. Ebben az időszakban leginkább esküvőket fotózom. Persze van mellette más is, ilyenkor is vannak szülinapok, keresztelők, és van, amikor behúzódom a műterembe egy portfólióra, vagy családi fotózásra. De esküvőkből van a legtöbb, ezért most megpróbálom picit megmutatni mi is van a "kulisszák mögött", hogyan telik el egy esküvő a fotós szemszögéből.

Általában az ifjú pár 1-2 évvel az esküvő előtt megkeres, és leülünk megbeszélni a már akkor ismert részleteket - dátum -, megírjuk a szerződést. Akik "jártak" nálam, tudják, hogy ilyenkor rengeteget beszélek, igyekszem megtudni kik ők, milyen emberek, mivel foglalkoznak, hogyan ismerkedtek meg, mit szeretnek, mit nem, stb.

Számomra fontos, hogy tudjam kik azok, akik megbíznak bennem, a munkámban, hiszen rámbízzák életük egyik legfontosabb napjának a megörökítését. Ez segít később abban, hogy még inkább olyan fotók szülessenek, amelyek az "övéik". Ez nagy felelősség. Gondoljatok csak bele. A fiatalok nem kevés pénzt, és energiát fektetnek a szervezésbe. Meghívják a rokonokat, barátokat, hogy velük ünnepeljenek. Keresnek helyszínt, fotóst, videóst, zenészt, vőfélyt/ceremóniamestert, szertartásvezetőt, virágost, menyasszonyi ruhát választ az ara, illetve a vőlegény is megveszi az öltönyt, vagy épp a neki tetsző ruhát. Aztán még ott a torta, dekor, stb.


Itt nem lehet hibázni. Nem is "olcsó" munka ez, ha biztos(abb)ra szeretnék menni. Nem szeretem, ha a technika korlátoz egy jó kép elkészítésében. Persze sokan mondják a szokásos közhelyet, hogy nem a kamerán múlik. De bizony azon is múlik, ami egy esküvőn fokozottan igaz, hiszen ott előfordul, hogy csak néhány másodperc jut egy-egy kép elkészítésére, és akkor nekem tudnom kell pillanatok alatt számolni fejben, hogy milyen záridő/rekesz/ISO mellett milyen színhőmérséklet kell. Egy példa: ifjú pár jön ki a templomból, és a templom előtt megállnak a pappal/lelkésszel. Ez azt jelenti, hogy míg jönnek kifele, én hátrálok előttük, és készítem a képeket. Bent meleg színek (általában), és jelentősen sötétebb van. Két lépés és már ragyogó napsütés, és napfény vár. Ilyenkor vagy már előre készülök a második kamerával, ami az oldalamon lóg (még ottbent beállítom, megsaccolva mi vár kint rám), vagy 1-2 másodperc alatt beállítom azt ami a kezemben van.

A felszerelésem - jelenleg 3 kamera, melyek ára csupán a kb. 600 ezer forinttól a 2.4 millióig terjed. Ehhez kell objekítv, mely 150 ezertől a 650 ezerig terjed, plusz a kiegészítők: öv, akksik, memóriakártyák, vakuk, fénymérő, tisztítószerek és eszközök, kioldók, állványok, stb. - nem olcsó. S ezek olyan eszközök, amiket bizonyos időnként cserélni kell.


A kis kitérő után, vissza a fő témához. Tehát időben ott tartunk, hogy 1-2 évvel az esküvő előtt leülünk, és megbeszéljük a részleteket. Szoktam javasolni a jegyesfotózást, ami számomra is segít picit, mert egy kvázi főpróbaként van lehetőségem fotózni a párt, így ők is megismerik a stílusom, és én is, hogy ők miként reagálnak a kamerára. Ez általában egy általuk választott helyszínen történik - valami szép természetközeli helyen :). S hogy milyen vagyok "munka" közben? Érdekelne a párok véleménye, lehet egyszer majd erre is készítek egy kérdőívet. Magam úgy látom, hogy - bár mindig elmondom, hogy nem is vagyok ilyen, de - sokat instruálok. Megmondom, hogy ki mit csináljon a kezeivel, fejét hogyan tartsa, miként kell egy nő arcát megsimogatni, illetve egy nő, hogyan tudja szerelemmel teli szenvedéllyel átkarolni élete szerelmét - aki jó esetben a vőlegény :).

Igen, amikor elkezdjük a fotózást - most kb. az esküvő évében tavasszal vagyunk az időben - elmondom, hogy az a természetes, ha ők úgy viselkednek, mintha ott sem lennék. S ez igaz is... viszont a pár nem látja magát kívülről, így fontos néha mégis "beleszólni" a kiválasztott "pózba". Ha furán tartja a kezét a menyasszony, hiába érzik magukat nagyon jól... a fotón szintén furán fog kinézni. Egy jegyesfotózáson esett meg, hogy ugyanígy elmondtam, hogy "csak természetesen", és igyekszem nem irányítani... majd kb. 1 óra elteltével jegyezte meg a vőlegény, hogy "Rudi, most készült az első kép, amikor nem szóltál semmit". :) Igen, ami megfordítva azt is jelentheti, hogy megtanulták, ők is, és már nem kellett szólnom. S ekkor jutottunk el odáig, hogy majd az esküvői fotózáskor sem erre kell a leginkább figyelnem, figyelniük.


Közeledünk az esküvő napjához. Ilyenkor a menyasszony (igen, szinte csak a menyasszony :) ) egyre többször keres, ír rám, hiszen izgul, hogy minden jól sikerüljön. Egyeztetünk, megnyugtatom, megbeszélünk mindent. Ilyenkor sarkallatos kérdés, hogy mi lesz ha a fotózáskor esik az eső.

Akkor itt álljunk meg ismét egy kicsit. Az esküvői - kreatív - fotózásra általában azt javasolom, hogy ne az esküvő napján kerüljön sor. Számos előnye van, és persze hátránya is. Az előnye, hogy nem függünk annyira az időjárástól, el tudunk menni fotózni naplemente előtt, amikor a legszebbek a fények, nem sietünk sehova, mivel aznap már nem lesz semmi. Senki nem ideges, illetve ha mégis esne, el tudunk menni másik napon. Persze a hátránya, hogy újra fel kell venni az esküvői ruhát, sminkelni kell, fodrászhoz kell menni. Ennek ellenére az esetek nagy részében - jelenleg - az esküvő napjához ragaszkodnak. Érthető, elfogadom mindig, és igyekszem ebből kihozni a legjobbat. Aznap általában dél körül van erre idő, ami a lehető legrosszabb a fények szempontjából, de azért vagyok fotós, hogy ezt megoldjam. :)

Esküvő hetén nagyon figyeljük az időjárás előrejelzést, és készülünk a B opcióra, ha nincs fedett helyszín preferálva. Aztán elérünk a Nagy Naphoz. Már előtte feltöltöm az összes akksim, átnézem a felszerelést, tisztítom amit kell, összepakolok. Reggel gyors kaja után indulok - kivéve, ha csak későbbre kell érnem :) - általában a menyasszonyhoz, hogy a készülődést megörökítsem. Felszerelés a kocsiban. Ha meleg van, póting, pótnadrág. Innivaló - kedvesemnek köszönhetően, mert én soha nem figyelek a saját ellátásomra :D - néha ennivaló, pogácsa. Még egy utolsó pillantás: táskák, lámpák, drón, szerződés, öv, stb... Mehetünk.

Menyasszonynál fodrász, sminkes, barátnők, esetleg szülők. Mindenki izgatott. Menyasszonyt próbálom jó helyre ültetni, hogy a fényekkel ne legyen gondom, és a sminkes is lehetőleg olyan fényben dolgozzon, hogy valóban azt lássa, amilyen a napfénynél is lesz az elkészült "mű". :) Ilyenkor sok apró részletfotó készül. Elkapott pillanatok - telefonál, szervez, nézi magát a tükörben, kisállat sétálgat, - majd a ruha felvétele. Na igen, ilyenkor már előre mondom, hogy kimegyek, majd szóljanak, ha már olyan állapotban van az öltözködés fázisa, hogy bejöhetek. Eztután rohanás a vőlegényhez - kivéve, ha ketten dolgozunk, mert akkor a kolléga párhuzamosan tudja fotózni őt. Ott is picit feszültségoldás, s itt már jobban kell figyelnem, mert a vőlegények gyorsabban öltöznek - persze kivételek vannak :D

Indulás a fotózásra. Előtte ellenőrzés: gyűrűk, fátyol, kiegészítők, csokor, minden megvan? Mivel számomra fontos, hogy meg legyen az "első pillantás pillanata", itt ismét előjön belőlem a rendező, és mondom ki mit csináljon, hol álljon, merről jöjjön. Szintén nincs sok idő, és nincs újrajátszás, el kell kapni a pillanatot. Kreatív fotózásra mindig hívok segítőt - optimális esetben a vendégek közül valakit, ha nincs ilyen, akkor én viszek - fotós tanuló, ismerős, barát. Kell a segítség: megfogni a csokrot, fátylat, rendezni a ruhát, megfogni a derítőlapot, vakut, stb.



A fotózás, - függetlenül, hogy volt-e már jegyesfotózás előtte -, nehezen indul be. Főleg, ha aznap még lesz esküvő is, mert akkor még sietünk is, és ideges mindenki - persze kivéve engem :). Ilyenkor kiemelten fontos a kommunikáció, és a profizmus. Lássák, hogy tudom mit akarok, hiszen tényleg tudom. Irányítom őket. Fura módon ez a stílus hat megnyugtatólag, hiszen, akkor tudják, hogy most nem kell mással törődni, jó kezekben vannak. Fejben is ott kell lenni nekik is, nem arra gondolni, hogy mi lesz, ha Józsinak lerobban a kocsija, stb. S miután azt érzik, hogy ott vagyok velük, 10-15 perc múlva minden ok.

Benti helyszínekkel gondban vagyok. Sajnos kevés van belőlük, és ami van, ott is nem kevés plusz pénzbe kerül ha esküvői fotózást szeretnénk. A legextrémebb a Fertődi kastély volt eddig. Egy órát engedtek, kiemelkedően drágán, 4 termben, melyek szinte teljesen csupaszok voltak. Környékemen talán jövőre újra látogatható lesz a Nádasdy kastély. Ott eddig korrektek voltak, és szép is. Most meg főleg az lesz, hisz' renoválják.

Kreatív után indulunk vissza, kis pihenő, közben vendégvárás fotózása, majd a hagyományoknak megfelelően menyasszonykikérés, búcsúztatások, és indulás a szertartásokra.

A szertartások helyszínei rendkívül változatosak, mind külsőre, mind emberi hozzáállásban. Nyáron a polgári esküvők helyszínei - általában légkondi hiányában - melegek, sokszor nehezen fotózhatók, mert kicsik. Templomok eseténben a térrel ritkán van probléma. Bár néha előfordulnak kis kerítések az oltárnál. Ott inkább a megfelelő kommunikáció a fontos. Az egyházi személyek, és a hozzájuk erősen kötődő kisegítők azt szeretnék, hogy ott fotós ne nagyon mászkáljon. Néha megtiltják, hogy a pap/lelkész "vonalánál" hátrébb menjek, így jelentősen megnehezítve az olyan fotó készítését, ahol a pár arca is látszódik. Itt a legextrémebb eset az volt, hogy egy kis kiugró, félköríves részbe beállt a pap, és maga elé térdeltette a párt. Annyira kicsi volt a hely, hogy konkrétan nem lehetett elmenni mellettük. Itt sajnos nem működött semmilyen kommunikáció, a pap azzal fogadott, hogy nekem semmi keresnivalóm ott, és semmit nem engedett. Ilyen helyzetekből nehéz kihozni jó dolgot, de azért van a rutin, hogy megoldjam a helyzetet. Szerencsére ezek azért nagyon ritka esetek.


Fenti eset nem itt történt. Ez csak illusztráció :)

Miután megtörtént mindegyik szertartás, a gratulációk után a csoportképek következnek. Természetesen a helyszínt érdemes előre kiválasztani, hiszen amikor mindenki kijött, és gratulál a párnak, akkor erre nincs esély. Csoportkép készítése ismét azt jelenti, hogy kommunikálni kell. Mindenkivel. Minél nagyobb a csoport, annál kisebb az esély, hogy mindneki együttműködik. Ekkorra a vendégek nagy része már éhes, szomjas, fáradt, nyűgös. Ennek ellenére nehezen mozdulnak, pedig akkor mielőbb mehetnénk. :)

Csoportkép esetén fontos, hogy a fókusztartományunk minél nagyobb legyen, hiszen itt több sorban állnak az emberek. Ezt csak azért írtam le, mert hátha olvassa kolléga a bejegyzést. Volt olyan, hogy retusálásra kaptam más által készített fotókat, és csoportképnél azt tapasztaltam, hogy az első sor éles, a többi nem. Pedig egy ilyen képen célszerű, hogy a hátsó sor is felismerhető legyen :)



Beérve az étterembe, pár percem van, hogy picit a helyszínt is megörökítsem, mielőtt beér mindneki más. Majd a hagyományos procedúrák - tányértörés, vagy ha ceremóniamester van, köszöntő, stb. - után szépen bevonul mindenki, és megkeresi a helyét. Ekkor még jópár kép készül ahogy koccintanak a vendégek az ifjú párral... és végre. Reggel kb. 9 óta először... leülök. Keresek rostos őszilevet - nekem ilyenkor az az üzemanyag, - és pár percig pihenek, erőt gyűjtök, hogy behozzam a felszerelés többi részét. Állványok, vakuk, lámpa - készülve arra, hogy lekapcsolják a lámpákat a bulihoz. Illetve vannak olyan helyszínek, amelyek alapból nagyon sötétek, és bár van lámpa, a tulaj nem szeretné, ha felkapcsolnánk.



Innen már mindenki szépen megnyugszik, túl vagyunk a "nehezén". Partyfotózás ON. Ekkor még külön írhatnék a menyasszonyszöktetésről, a gyertyafénykeringőről, de ezek már csak amolyan levezetés. Talán a gyertyafénykeringőről picit. Itt fontos, hogy visszaadjam a hangulatot, tehát nincs vakuzás - aminek a videósok örülnek. Viszont nagyon kevés a fény, s itt jön az ismét előtérbe, hogy milyen a felszerelés. Ha egy alap géppel vállal valaki esküvőt, akkor ő itt elvérzik, lehet bármennyire kreatív. Ide fényerős objektív kell. Plusz amit én használok: egy távirányítós lámpa, ami remek hajfényt ad nekem, és segít a fókuszálásban is. :)

Hajnalban hazaindulva, miközben a fájdalom nem engedi elfelejteni, hogy van lábam, már azon gondolkodom, hogy másnap (aznap) mielőbb lementsem a képeket, és lehetőleg küldjek is át a párnak néhány "előzetes" retusált fotót. S innen indul az a további pár hét, amíg retusálok, gravírozok, fotókönyvet készítek, stb.


Köszönöm, ha elolvastad. Láthatod, hogy azért nem is olyan egyszerű ez. Érdemes olyan fotóst választani, aki szerintetek mindennek megfelel, tetszenek a fotói, s megvan a szimpátia. :)

95 megtekintés